Testben erős, de vajon lélekben is?
Sokszor hallani manapság a reziliencia szót, aminek a jelentése ellenállóképesség a pszichoszociális nehézségekkel szemben (Rutter, 1999). Legtöbbször „lelki ellenállóképességként” találkozhatunk a könyvekben a reziliencia fogalmával.
A reziliencia fejlesztésével pozitív hatást gyakorolhatunk mind az egészségünkre, magán- és munkahelyi életünkre. Megtanulhatjuk érzelmeinket kifejezni pozitív módon és negatív érzelmeinket könnyebben dolgozzuk fel. A reziliens személy képessé válik arra, hogy problémáit konstruktív módon tudja kezelni és azok megoldására fókuszáljon. Másokkal való közös munkára való képessége is javul, a változásokhoz is könnyebben alkalmazkodik. Elsajátítja annak képességét, hogy egyszerre több feladatnak és kihívásnak is eleget tudjon tenni.
Milyen is egy lelkileg erős ember?
- Nehéz helyzetben is jól kezeli érzelmeit, gondolkozik, mielőtt cselekedne.
- Kiegyensúlyozott, mind a magánéletében és munkájában.
- Nem a problémára fókuszál, hanem a megoldásra.
- Képes arra, hogy egyszerre több feladatkört is elásson.
- Hatékonyan és eredményesen tud csapatban dolgozni.
- Könnyen alkalmazkodik a változásokhoz.
Felismerted magad? Nem? Akkor olvass tovább!
Az alábbiakban felsorolom, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy Te is lelkileg erősebbé válj:
- tudatosság (az alapja a sikeres életnek)
- realista optimizmus (fontos, hogy pozitívan gondolkodjunk, de ne állítsunk fel túlzott elvárásokat)
- problémamegoldóképesség (mindig a megoldásra kell fókuszálni)
- önfegyelem (amikor épp elhordanád a másikat minden rossznak, de nem teszed)
- tudatosság és szenvedély (élj szenvedéllyel és szeresd, amit csinálsz)
- egészséges kapcsolatok (kukába mindenkivel, aki negatív és állandóan leszól)
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lelki erősség nem azt jelenti, hogy sohasem sírod el magad. Azt sem, hogy nem tudod megélni a negatív érzelmeidet, illetve nem lehet rossz kedved. Nem attól lesz valaki lelkileg erős, hogy elnyomja a negatív érzelmeit. Ha optimisták vagyunk, könnyebben vesszük az élet kihívásait. Természetesen a realizmus talaján kell maradnunk mindig. Ha egy stresszhelyzetre úgy tekintünk, mintha az egy fejlődési folyamat lenne, amiből tanulhatunk valamit, már is könnyebben fogjuk kezelni a vele járó negatív érzéseinket. Segít az is, ha nehézség eseten a megoldására fókuszálunk. Ahol probléma van, ott megoldás is, mindig kell lennie egy a,b,c verziónak. Legyünk kreatívak, használjuk a brainstormingot, akár barátainkkal is összeülve.
Feszültséggel teli időszakban nagyon nem mindegy, hogy mekkora az önfegyelmünk. Mit teszünk magunkért meg, hogy könnyítsük a helyzetünket? Hol vezetjük a feszültséget? A családon? Vagy esetleg az edzőteremben? Mennyire figyelünk az egészségünkre? Belebetegszünk-e stresszhelyzetbe? – minél tudatosabbá válsz a fentebb említettekben, annál nagyobb esélye annak, hogy reziliensé válj és elkerüld a kiégést.
Szakirodalom:
Paul CH. Donders (2O19): Reziliencia, Hogyan fejlesszük lelkiellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést? Budapest
Miklós M., Mitykó J.,Szili B. M., (2O18). Reziliencia és megküzdés . Ágota Alapítvány, Szeged
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!