Reziliencia

Testben erős, de vajon lélekben is?

Sokszor hallani manapság a reziliencia szót, aminek a jelentése ellenállóképesség a pszichoszociális nehézségekkel szemben (Rutter, 1999). Legtöbbször „lelki ellenállóképességként” találkozhatunk a könyvekben a reziliencia fogalmával.

A reziliencia fejlesztésével pozitív hatást gyakorolhatunk mind az egészségünkre, magán- és munkahelyi életünkre. Megtanulhatjuk érzelmeinket kifejezni pozitív módon és negatív érzelmeinket könnyebben dolgozzuk fel. A reziliens személy képessé válik arra, hogy problémáit konstruktív módon tudja kezelni és azok megoldására fókuszáljon. Másokkal való közös munkára való képessége is javul, a változásokhoz is könnyebben alkalmazkodik. Elsajátítja annak képességét, hogy egyszerre több feladatnak és kihívásnak is eleget tudjon tenni.

Milyen is egy lelkileg erős ember?

1. Nehéz helyzetben is jól kezeli érzelmeit, gondolkozik, mielőtt cselekedne.
2. Kiegyensúlyozott, mind a magánéletében és munkájában.
3. Nem a problémára fókuszál, hanem a megoldásra.
4. Képes arra, hogy egyszerre több feladatkört is elásson.
5. Hatékonyan és eredményesen tud csapatban dolgozni.
6. Könnyen alkalmazkodik a változásokhoz.

Felismerted magad? Nem? Akkor olvass tovább!

Az alábbiakban felsorolom, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy Te is lelkileg erősebbé válj:

• tudatosság (az alapja a sikeres életnek)
• realista optimizmus (fontos, hogy pozitívan gondolkodjunk, de ne állítsunk fel túlzott elvárásokat)
• problémamegoldóképesség (mindig a megoldásra kell fókuszálni)
• önfegyelem (amikor épp elhordanád a másikat minden rossznak, de nem teszed)
• tudatosság és szenvedély (élj szenvedéllyel és szeresd, amit csinálsz)
• egészséges kapcsolatok (kukába mindenkivel, aki negatív és állandóan leszól)

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lelki erősség nem azt jelenti, hogy sohasem sírod el magad. Azt sem, hogy nem tudod megélni a negatív érzelmeidet, illetve nem lehet rossz kedved. Nem attól lesz valaki lelkileg erős, hogy elnyomja a negatív érzelmeit. Ha optimisták vagyunk, könnyebben vesszük az élet kihívásait. Természetesen a realizmus talaján kell maradnunk mindig. Ha egy stresszhelyzetre úgy tekintünk, mintha az egy fejlődési folyamat lenne, amiből tanulhatunk valamit, már is könnyebben fogjuk kezelni a vele járó negatív érzéseinket. Segít az is, ha nehézség eseten a megoldására fókuszálunk. Ahol probléma van, ott megoldás is, mindig kell lennie egy a,b,c verziónak. Legyünk kreatívak, használjuk a brainstormingot, akár barátainkkal is összeülve.

Feszültséggel teli időszakban nagyon nem mindegy, hogy mekkora az önfegyelmünk. Mit teszünk magunkért meg, hogy könnyítsük a helyzetünket? Hol vezetjük a feszültséget? A családon? Vagy esetleg az edzőteremben? Mennyire figyelünk az egészségünkre? Belebetegszünk-e stresszhelyzetbe? – minél tudatosabbá válsz a fentebb említettekben, annál nagyobb esélye annak, hogy reziliensé válj és elkerüld a kiégést.

Szakirodalom:

Paul CH. Donders (2O19): Reziliencia, Hogyan fejlesszük lelkiellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést? Budapest

Miklós M., Mitykó J.,Szili B. M., (2O18). Reziliencia és megküzdés . Ágota Alapítvány, Szeged