Kiégés

Kiégés, avagy amikor a legszeretettebb hivatás is a leggyűlöltebbé válik

Sokszor halljuk manapság a kiégés szót- s, felmerül a kérdés, hogy mit is jelent? Ebben a bejegyzésben erről olvashatsz. Kiégésből írtam a szakdolgozatomat, így alapos kutatást végeztem a témában. Tapasztalataim szerint a legtöbben akkor fordulnak segítségért, amikor már a hivatásukat lecserélték, felmondtak, depresszióssá váltak. Napjainkban a kiégés szindrómában szenvedők száma fokozatosan nő, nem meglepő hát, hogy a WHO hivatalosan is egészségügyi rendellenességé nyilvánította. A legveszélytettebbek a kiégésre azok a dolgozók, akik emberekkel foglalkoznak(egészségügyi terület, rendvédelem, stb.) és/vagy nagyfokú felelősséget(bírók, légiforgalmi irányítók), kell vállalniuk a munkájuk során.

Mit is jelent pontosan a kiégés?

A kiégés fogalmát 1974-ben alkotta Herbert Freudenberger és megállapította, hogy „a szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkomptencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attidűdök jellemeznek”( Dr. Kollár, 2O15, 2.O.). További definíciók szerint „a kiégés olyan kimerültség, ami testi, érzelmi és szellemi tünetekkel jár együtt”(Pines, 1992), „heteken hónapokon át tartó folyamat” (Petróczi, 2OO7) és „hatással van mindenre, amivel kapcsolatba kerül”(Edelwich, 198O).

Ahogyan a fenti fogalmakból is kiderül, a kiégés egy olyan folyamat, ami általában hónapokon keresztül megy végbe. Azért fontos a kezdeti fázisoknál felismerni a kiégést, mert így még könnyebben visszafordítható a folyamat. Minél később ismerjük fel, annál nagyobb eséllyel jutunk el a depresszió állapotáig. A kiégésnek nem csak az a veszélye, hogy a saját életünk negatív irányba fordul, hanem az is, hogy ez a folyamat kihatással lesz az életünk többi területére, pl. a párkapcsolatunkra is. A kiégés kialakulhat munkahelyi környezeti körülmények miatt is, illetve egyes személyiségvonások hajlamosítanak(perfekcionizmus, maximalizmus) rá. Például akinek a kötődési stílusa szorongó, ő valószínűleg nehezebb fogja kifejezni az igényeit és a negatív érzelmeit a munkahelyén, kisebb az esélye az önérvényesítésnek.

Tünetek:

A kiégés általános jellemzői közé tartozik a fizikai kimerültség és az emiatt idővel megjelenő testi tünetek(gyakori megfázás, fejfájás, szédülés, szívdobogás érzés, izomfeszülés, furcsa megmagyarázhatatlan egyéb tünetek) és a szervezetet érő krónikus stressz következtében kialakuló szomatikus megbetegedések, például magas vérnyomás, migrén. A mentális, érzelmi kimerültség miatt megváltoznak a személy szociális kapcsolatai, viselkedészavarok jelentkezhetnek, a munkatársakkal megromlik a kapcsolat, illetve a magánéletben is problémák alakulnak ki- s, ezeket az illető elbagatellizálja, nem foglalkozik vele. Gyakori a kialakuló teljesítménykényszer, munkafüggőség, a korábbi értékrend megváltozik. Az eddig fontos értékek, mint a párkapcsolat, hobbik, család helyett a munka lesz az első helyen. Jellemző lehet idővel a cinizmus a kollégák felé, és az elszigeteltség, magányosság érzése. Ennek következtében a munkateljesítmény folyamatosan romlik, ezáltal kialakul egy “alkalmatlanság” érzés, ez negatívan hat a személy önmagáról kialakított énképére. Megjelenik a motiválatlanság, hiányoznak az új célok, a mindennapi hangulat egyre negatívabbá válik. Idővel a kiégésben szenvedő személyek erősen negatívan éreznek önmaguk és környezetük iránt és általánosság elégedetlenség tölti ki mindennapjaikat. A változásra való fogékonyságuk lecsökken, merev, dogmatikus gondolkodás lesz a jellemző. merevség, (Petróczi, 2OO7).

A kiégés elkerülésének érdekében fontos, hogy fejlesszük lelki ellenállóképességünket, azaz a rezilienciánkat. Használjuk szociális kapcsolathálozatunkat, alkalmazzuk pszichológiai erőforrásainkat és sajátítsunk el különböző megküzdési stratégiákat.

Amennyiben úgy érzed, hogy szükséged van támogatásra a kiégéssel való megküzdésben, várom megkeresésed.

Szakirodalom:

Kollár Cs.(2O14). A munkahelyi kiégés(bornout szindróma) elméleti megközelítése, kutatási irányai és közgazdaságtudományi aspektusa. Fluentum, 1(3),1-19.
Petróczi E. (2OO7). Kiégés – elkerülhetetlen? Budapest. Eötvös József Könyvkiadó.