Kiégés, avagy a burn-out szindróma

Sokszor halljuk manapság a kiégés szót, illetve legalább az ügyfeleim fele szenvedett kiégés szindrómában. Kiégésből írtam a szakdolgozatomat, igy alapos kutatást végeztem a témában. Tapasztalataim szerint a legtöbben akkor fordulnak segítségért, amikor már a hivatásukat lecserélték, felmondtak, depresszióssá váltak. Napjainkban a kiégés szindrómában szenvedők száma fokozatosan nő, nem meglepő hát, hogy a WHO hivatalosan is egészségügyi rendellenességé nyilvánította. A legveszélyezettebbek azok a dolgozók, akik emberekkel foglalkoznak munkájuk során.

Mit is jelent pontosan a kiégés?

A kiégés fogalmát 1974-ben alkotta Herbert Freudenberger és megállapította, hogy „a szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkomptencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attidűdök jellemeznek”( Dr. Kollár, 2O15, 2.O.).További definíciók szerint „a kiégés olyan kimerültség, ami testi, érzelmi és szellemi tünetekkel jár együtt”(Pines, 1992), „heteken hónapokon át tartó folyamat” (Petróczi, 2OO7) és „hatással van mindenre, amivel kapcsolatba kerül”(Edelwich, 198O).

Ahogyan a fenti fogalmakból is kiderül, a kiégés egy olyan folyamat, ami általában hónapokon keresztül megy végbe. Azért fontos a kezdeti fázisoknál felismerni a kiégést, mert igy még visszafordítható a folyamat. Minél később ismerjük fel, annál nagyobb eséllyel jutunk el a depresszió állapotáig. A kiégésnek nem csak az a veszélye, hogy a saját életünk negatív irányba fordul, hanem az is, hogy ez a folyamat mindig kihatással van az életünk többi területére, pl. a párkapcsolatunkra is. A kiégés kialakulhat munkahelyi környezeti körülmények miatt, illetve egyes személyiségvonások hajlamosítanak rá.

Tünetek:

A kiégés általános jellemzői közé tartoznak a testi tünetek, a kimerültség és szomatikus megbetegedések, például magas vérnyomás, csökkenő szemkontaktus. Megváltozik a személy szociális kapcsolatai, viselkedészavarok jelentkezhetnek, a munkatársakkal megromló kapcsolat, illetve a magánéletben is zavarok léphetnek fel. Jellemző lehet a cinizmus a kollégák felé, és az elszigeteltség érzése. Leromlik a munkateljesítmény, a munkájának értékítélete csökken a szemében, motiválatlanság és új célok kitűzésének hiánya tipikus jelenséggé válik az egyén életében. Negatívan éreznek önmaguk és környezetük iránt és általánosság elégedetlenség tölti ki mindennapjaikat. A változásra való fogékonyságuk lecsökken, merev, dogmatikus gondolkodás lesz a jellemző. merevség, ellenállás a változásnak(Petróczi, 2OO7).

A kiégés elkerülésének érdekében fontos, hogy fejlesszük lelki ellenállóképességünket, azaz a rezilienciánkat. Használjuk szociális kapcsolathálozatunkat, alkalmazzuk pszichológiai erőforrásainkat és sajátítsunk el különböző megküzdési stratégiákat.

Amennyiben úgy érzed, hogy szükséged van támogatásra a kiégéssel való megküzdésben, várom megkeresésed.

Szakirodalom:

Kollár Cs.(2O14). A munkahelyi kiégés(bornout szindróma) elméleti megközelítése, kutatási irányai és közgazdaságtudományi aspektusa. Fluentum, 1(3),1-19.
Petróczi E. (2OO7). Kiégés – elkerülhetetlen? Budapest. Eötvös József Könyvkiadó.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .